Keresés:  OK    |    RSS Feed RSS    |   ENGLISH
főoldal  »  Friss hírek

Elkészült az üvegházhatású gázok legfrissebb magyarországi leltára

2008. április 16. 15:11:11 (szerda)

Elkészült az üvegházhatású gázok (ÜHG) legfrissebb magyarországi leltára, amely szerint a hazai kibocsátás 2006-ban 78,6 millió tonna szén-dioxid egyenérték volt. Noha az ÜHG emisszió 2005-höz képest 2%-kal csökkent, a közlekedésből származó kibocsátások ugyanakkor erőteljes növekedést mutatnak.

Magyarország 2006. évi ÜHG kibocsátása 78,6 millió tonna szén-dioxid egyenérték volt, ami 8 tonnánál kevesebb egy főre jutó kibocsátást jelent. A Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálásával hazánk 6%-os csökkentést vállalt az 1985-87-es évek átlagos kibocsátási szintjéhez viszonyítva, amelyet 2006-ban sikerült teljesíteni.

A 2005 és 2006 közötti 2% különbség, nagyrészt az alábbi folyamatoknak tudható be:

  • A fűtési időszakban az átlagos napi középhőmérséklet 0,74°C-kal volt magasabb az előző évinél, így a fűtési energiaigény mintegy 4%-kal, a lakosság gázfogyasztása pedig 7%-kal csökkent. Ugyanakkor a villamos energiatermelés fosszilis energiaráfordítása kis mértékben emelkedett.
  • A vegyipar tüzelési célú fosszilis energiaigénye csökkent, viszont a nem energetikai célú kőolajtermék felhasználás nőtt.
  • Az ipari kibocsátás változása, az építőipar növekedésének, a vegyipari termelés csökkenésének, valamint az alumíniumgyártás megszűnésének eredménye.
  • A fenti trendekkel szemben a közlekedési kibocsátás 4%-kal nőtt, s immár több mint 60%-kal magasabb a 20 évvel ezelőtti szintnél.

A legfontosabb üvegházhatású gáz továbbra is a szén-dioxid, amely az összes kibocsátás 77%-áért felel. A szén-dioxid emisszió döntő részben az energiaszektorban keletkezik a fosszilis tüzelőanyagok elégetése révén. A metán 10%-os súlyt képvisel a teljes ÜHG kibocsátásban. Elsősorban az állattenyésztés és a hulladékgazdálkodás során keletkezik, de a földgáz szállításakor is elillan belőle. A 12%-os részarányú dinitrogén-oxid elsősorban a mezőgazdasági talajokból, illetve vegyipari termelés következtében kerül a levegőbe. A fluor tartalmú gázok összesen 1%-ot képviselnek, de tendenciájuk növekvő, főleg a hűtő- és klíma-berendezések alkalmazása miatt.

A teljes kibocsátás több mint háromnegyede az energiaszektor számlájára írható. A mezőgazdaság 11%-kal, az ipari folyamatok további 8%-kal járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, míg a hulladék szektor 5%-ot képvisel a leltárban. Az erdők (és a földhasználati változások) kiemelt figyelmünkre érdemesek, mivel általában nyelőként viselkednek, vagyis kivonják a szén-dioxidot a levegőből: 2006-ban csaknem 6 millió tonnát.

 

Üvegházhatású gázok kibocsátása 1990-2006 jpg

 

 

Kibocsátási trendek jpg

HÁTTÉR Magyarország az Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) Részes Feleként, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által kidolgozott módszertan alkalmazásával évről évre elkészíti az üvegházhatású gázok kibocsátási leltárát, és azt a kapcsolódó jelentéssel együtt benyújtja az ENSZ számára. A leltár az emberi tevékenységekkel összefüggő kibocsátásokat veszi számba, és elsődlegesen a Kiotói Jegyzőkönyv által felsorolt üvegházhatású gázokat - széndioxidot (CO2), metánt (CH4), dinitrogén-oxidot (N2O), fluorozott szénhidrogéneket (HFC-k), perfluorkarbonokat (PFC-k) és kén-hexafluoridot (SF6) – tartalmazza. Az ÜHG leltárt a környezetvédelmi és vízügyi miniszter megbízása alapján jelenleg az Országos Meteorológiai Szolgálat állítja össze. A részletes adatok és az angol nyelvű nemzeti leltárjelentés hozzáférhető lesz az ENSZ honlapján. (http://unfccc.int/national_reports/annex_i_ghg_inventories/national_inventories_submissions/items/4303.php)

További információ: Holicska Szilvia (06-70-333-6711), Tarczay Klára (tarczay.k@met.hu)