Keresés:  OK    |    RSS Feed RSS    |   ENGLISH
főoldal  »  Klímapolitika  »  Tevékenység Magyarországon

Gazdaság


A központosított tervgazdaság átalakulása nyomán Magyarországon a kibocsátások a korábbi évek kibocsátásához képest szignifikánsan csökkentek, majd az 1990-es évek közepétől napjainkig stagnáltak.

kibocsátások alakulása a gazdaság teljesítményével, a gazdaság szerkezetével, az energiaszerkezettel, és az energiahatékonysággal függ össze elsősorban.

A szén-dioxid-kibocsátás (CO2) csökkenése a 90-es évek elején részben az ország csökkenő gazdasági teljesítményével összefüggő tüzelőanyag felhasználás mérséklődéséből adódik; másrészt ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkentek a kibocsátások a szerkezetváltás, a felhasznált tüzelőanyagok szerkezetében bekövetkezett – a kibocsátások szempontjából kedvező – változás, és a gazdaság energetikai racionalizációjának következtében. Ennek a folyamatnak következményeként a GDP-re vetített kibocsátások az országban folyamatosan csökkentek, és 2005-ig ez a csökkenés ellensúlyozta a gazdasági növekedés kibocsátás növelő hatását.

A metán (CH4) kibocsátásnál két, ellentétes hatás érvényesül, az egyik az állatállomány csökkenéséből adódó mérséklődés, a másik a vezetékes gáz térhódítása következtében jelentkező szivárgásokból adódó kibocsátás növekedés. Ezért eredményez mindez viszonylag stagnáló, de lassan csökkenő trendet.

A dinitrogén-oxid (N2O) az időszak elején, az előbbiekben említett okok miatt jelentősen csökkent, ezt követően kissé emelkedő majd süllyedő értéket mutat – elsősorban a mezőgazdasági teljesítményt követve.

A HFC gázok alkalmazása a 90-es évek második felében vált intenzívebbé, a freon típusú hűtőközegek használatának korlátozásával összhangban. A növekedés egyértelmű, de ugyanakkor az elmúlt három évben egy telítődés figyelhető meg, aminek elsősorban az az oka, hogy használata a háztartási hűtőgépgyártásból kezd kiszorulni. Ennek ellenére 2003-ban nagymértékben emelkedett és 2004-ben tovább nőtt a felhasználás – és a kibocsátás. 2005-ben viszont nem mutat jelentősebb változást az előző évhez képest. ű

A PFC-k kibocsátása leginkább az alumíniumgyártáshoz kapcsolódik, ezért tendenciája azzal együtt változik. Az időszak elején drasztikus csökkenés után egy lassú, folyamatos emelkedés következett be.

A kén-hexaflourid (SF6) kibocsátás elsősorban a villamos energetikai ipar felhasználásának a függvénye. Tendenciája a gyártási-felhasználási igényektől függően változik, de folyamatosan emelkedő képet mutat.

Az energia szektor kibocsátása fokozatosan csökken a kevesebb energia- és a kedvezőbb összetételű tüzelőanyag felhasználás következtében. Az ipar és építőipar szektor kibocsátása a korábban elmondott okok miatt először drasztikusan csökken, majd lassú emelkedést mutat.

A mezőgazdasági ágazat csökkenő kibocsátása az állatállomány és a növénytermesztés erőteljes csökkenésével függ össze.

A hulladék szektor kis mértékű kibocsátás-növekedése a keletkezett és az elszállított hulladék mennyiségének a növekedéséből adódik.

A földhasználat és földhasználat-változás szektor csökkenésének (elnyelés növekedésének) oka a faállomány gyarapodása.

Az egy főre eső szén-dioxid kibocsátás az EU tagállamokban csak 3 tagállamban (Lettországban, Litvániában és Romániában) alacsonyabb, mint hazánkban a 2005-ös adatok alapján. Az alacsony érték egyrészt annak eredménye, hogy Magyarországon a közcélú erőművek villamos energia termelésének évente kb. 40%-a származik a Paksi Atomerőműből, másrészt az EU-n belül hazánkban a legmagasabb a földgáz aránya a primerenergia forrásokon belül (43%), a halmozatlan felhasználásban pedig már 47%. Az EU-ban nálunk a második legalacsonyabb az egy főre jutó személygépkocsik száma és az egy főre jutó termelésben és fogyasztásában is jellemzően elmaradunk az EU átlagtól.