Keresés:  OK    |    RSS Feed RSS    |   ENGLISH
főoldal  »  Friss hírek

EU ETS 3. - Kis kibocsátó létesítmények - Konzultáció

2011. július 11. 09:49:37 (hétfő)

 

A kisebb létesítményeket érintő, a 2003/87/EK irányelvet módosító 2009/29/EK irányelv alapján felmerülő változásokról szakértői szintű, elektronikus levélben történő konzultációt kezdeményezünk, és tisztelettel felkérjük, hogy véleményével segítsen minket a konzultáció során.

 

        I.            Kisebb létesítmények fogalma

Az irányelv 27. cikke a következőképpen határozza meg a kisebb létesítmény fogalmát:

„Az illetékes hatóság részére bejelentett kibocsátása 25 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknél alacsonyabb, és névleges bemenő hőteljesítménye – amennyiben égetési tevékenységet végeznek – a biomasszából származó kibocsátás nélkül az a) pont szerinti értesítést megelőző 3 év [2008-2010] egyikében sem éri el a 35 MW-ot.”

 

      II.            Kisebb létesítmények kivétele a rendszerből

Az Irányelv 27. cikke lehetővé teszi, hogy a kisebb kibocsátókat a tagállam kivegye az EU emisszió-kereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alól. Amennyiben a létesítmény kibocsátása túllépné a küszöbértéket, akkor vissza kell venni a rendszerbe, és a kereskedési időszak hátralévő éveiben már a rendszer hatálya alatt marad.

A rendszer hatálya alól kivett létesítményeknek nincsen visszaadási kötelezettsége, így nem részesülhetnek ingyenes kiosztásban sem.

 

    III.            „Egyenértékű intézkedések”

Az irányelv csak feltételesen engedi a kisebb létesítmények kivonását a rendszerből: a tagállamnak az ETS-sel „egyenértékű intézkedéseket” kell elfogadnia.

Az egyenértékű intézkedéseket az irányelv nem specifikálja, csak annyit szögez le, hogy azoknak egyenértékű módon kell hozzájárulni a kibocsátás csökkentéséhez. Az Európai Bizottság 2011 júniusában kiadott egy előzetes iránymutatást az egyenértékű intézkedések kapcsán. E szerint az alkalmazandó főbb elvek:

·         Az intézkedéseknek összhangban kell lennie az ETS elveivel és céljaival, ideértve a 2005-höz képest 21%-os kibocsátás-csökkentést 2020-ra;

·         Ösztönző hatást kell gyakorolniuk a kibocsátás-csökkentésre, és nem torzíthatják a piaci versenyt pl. különböző karbon-árszintek kialakításával;

·         A fő cél az adminisztratív terhek csökkentése;

·         Az éves nyomon követés, jelentéstétel, hitelesítés és ellenőrzés rendszerét fenn kell tartani;

·         Az intézkedéseknek addicionálisnak kell lenniük a már létező intézkedésekhez képest, és létesítmény-szinten kell őket alkalmazni.

A Bizottság arra nézve is útmutatást adott, hogy mi képezne megítélésük szerint egyenértékű intézkedést. Példájukban pénzügyi hozzájárulást (mint amilyen a „karbonadó”) említenek. A létesítmény által fizetendő pénzügyi hozzájárulásnak legalább az alábbi szintet kellene elérnie:

- fedeznie kell azokat a kibocsátásokat, amelyek a létesítmény részére járó ingyenes kiosztáson felül keletkeznek adott évben (természetesen ez „virtuális” ingyenes kiosztás, mivel a létesítmény nem kapna ingyenesen egységeket).

Vagy, amennyiben ez magasabb költséget jelent:

- fedeznie kell azokat a kibocsátásokat, amelyek a 2020-as -21%-os cél felé vezető lineáris csökkentési útvonalhoz tartozó kibocsátásokat meghaladják.

A két opcióból tehát a létesítmény számára magasabb költséget jelentőt kell választani. A karbonárakat az ETS-piacon kialakult árak tükrében kell meghatározni, pl. az előző évi átlagár alapján.

A fentiekből türköződően az „egyenértékű intézkedések” biztosítják, hogy az ETS hatálya alól kivett létesítmények karbon-költsége megegyezzen az ETS alatti létesítmények költségeivel.  Költség-megtakarítást tehát legfeljebb az adminisztratív terhek csökkentése jelenthet.

Két, ide tartozó kockázati tényező, melyet a létesítményeknek figyelembe kell venniük:

- mivel az egyenértékű intézkedéseknek az előző évi karbonár-átlagot kellene alapul venni, a létesítmények a továbbiakban nem aknázhatnák ki a karbonpiac áringadozásainak előnyeit.

- mivel nincsen visszaadási kötelezettség, a létesítmények a továbbiakban nem teljesíthetnének az EU-s egységeknél általában olcsóbb CER-ekkel, ERU-kkal (vagy bármely más, 2013-2020 között a karbonpiacon megjelenő egységgel).

 

    IV.            Eljárás és döntések

Amennyiben egy tagállam a létesítmények egy részének a kivétele mellett dönt, 2011. szeptember 30-ig kell benyújtania az Európai Bizottság részére a létesítmények listáját, valamint az egyenértékű intézkedések tervezetét. Ez a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés részeként történik, így a kisebb létesítmények sem mentesülnek a 2011/278/EU határozatban írt adatszolgáltatási kötelezettség alól.

A Bizottságnak 3+6 hónapja van az egyenértékű intézkedések vizsgálatára, tehát a szeptember 30-as benyújtástól számítva 2012. közepéig élhet kifogással. Amennyiben a Bizottság a tagállam egyenértékű intézkedéseit nem hagyja jóvá, a tagállam nem veheti ki a kisebb létesítményeket az ETS hatály alól.

A fenti határidők kapcsán szükséges jelezni, hogy a Bizottság rendelkezésére álló rendkívül hosszú, 9 hónapos határidő komoly jogbizonytalanságot okoz a magyar rendszerben, ha Magyarország a kisebb létesítmények kivétele mellett dönt. Az Irányelv átültetése érdekében a megfelelő törvényi módosításoknak már 2012 első félévében az Országgyűlés elé kellene kerülniük. Amennyiben a Bizottság a rendelkezésére álló határidő végén jelzi kifogását, úgy a rendszert annak kialakítása után lehet szükséges ismét átalakítani.

 

      V.            Adminisztratív terhek

A kisebb létesítmények ETS-ből történő kivonása esetén is valószínűleg a jelenlegi formájukban maradnak fenn a következő követelmények:

- kibocsátási engedély beszerzése;

- kibocsátások nyomon követése, jelentések hitelesítése, benyújtása.

Utóbbit a hazai jogszabályok mellett az új nyomon követési és jelentéstételi bizottsági rendelet alapján kell majd végezni, ez jelenleg előkészítési szakaszban van az Európai Bizottságnál. Az eddig látott változatokban a kisebb létesítményekre – a 2007/589/EK határozatban foglalt hatályos szabályokhoz hasonlóan – könnyített követelmények vonatkoznak.

Plusz adminisztratív terhet jelent a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló 2011/278/EU határozatban írt adatszolgáltatási kötelezettség, de ez a kisebb létesítmény státusztól független, minden üzemeltetőre vonatkozó követelmény.

Az adminisztratív terhek csökkenését jelenti, hogy a kisebb létesítmények kivétele esetén a kivett létesítményeknek a továbbiakban nem kell a nemzeti forgalmi jegyzékben számlát fenntartaniuk, egységeket vásárolniuk a karbonpiacon, majd visszaadniuk. Ehelyett ellenben új követelményként jelentkezik, hogy a fent említett pénzügyi hozzájárulást megfelelő időpontig be kell fizetniük az eljáró szervnek.

Egyszeri, plusz adminisztratív teherként jelentkezik az új rendszerre való átállás esetén az új rendszer megismerésének, az új szabályokhoz való alkalmazkodásnak a terhe.

 

    VI.            Adminisztratív költségek

A jelenleg létező adminisztratív költségek közül változatlan – vagy közel változatlan – formában maradhat fenn a felügyeleti díj, mivel ez a kibocsátási engedélyek benyújtásához, jóváhagyásához, valamint a nyomon követési rendszerhez kapcsolódik. A változást az jelentené, hogy ezentúl nem az ingyenesen kiosztott egységek mennyiségéhez igazodna a díj mértéke. Szintén fennmaradna a kibocsátási engedéllyel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj.

Megszűnne a kivett létesítmények számára a számlavezetési díj, amennyiben a továbbiakban nem tartanak fenn számlát a nemzeti forgalmi jegyzékben. A pénzügyi hozzájárulás befizetésével azonban feltehetőleg együtt járna egy bizonyos mértékű igazgatási szolgáltatási díj fizetése, az eljáró hatóság költségeinek fedezésére.

 

  VII.            Konzultáció lefolytatása

Elektronikus levélben történő konzultációnk során elsősorban a következő kérdésekkel kapcsolatos véleményét keressük:

 

1) Álláspontja szerint számottevően csökkentené-e létesítménye adminisztratív terheit, ha a létesítmény 2013-tól kikerülne az ETS hatálya alól?

 

2) Álláspontja szerint jelentős bizonytalanságot eredményezne-e, ha a Bizottság számára rendelkezésre álló határidő miatt az új, kétszintű rendszer (az ETS-be tartozó és onnan kivett létesítményekre elkülönülő szabályozással) felállítása elhúzódna?

 

3) A rendszer hatálya alól kivett létesítményeknek nincsen kvóta- visszaadási kötelezettsége, így nem részesülhetnek ingyenes kiosztásban sem, nincsenek jelen a karbonpiacon sem vevőként, sem eladóként. Álláspontja szerint hátrányt okozhatna-e az Ön létesítményének, ha 2013-tól nem vásárolhatna és nem adhatna el kibocsátási egységeket a karbonpiacon? A jelenlegi rendszernél előnyösebb vagy hátrányosabb lenne, ha egységek visszaadása helyett a tavalyi kibocsátási egység-árfolyam alapján kiszabott pénzügyi hozzájárulással teljesítene?

 

 

A fenti három kérdésen túl a levélben írt bármely témakörrel kapcsolatban várjuk szíves észrevételeiket. Kérjük, hogy válaszukat 2011. július 22-ig küldjék meg az euets2013@nfm.gov.hu címre, tárgyként a „kisebb létesítmények konzultáció” kifejezéssel.

 

 

Klímapolitikai Főosztály