Keresés:  OK    |    RSS Feed RSS    |   ENGLISH
főoldal  »  Klímavédelem  »  Mi a klímaváltozás?

Magyarországi hatások

A VAHAVA jelentés és azt követő tudományos elemzések nyomán ismert a magyarországi klímaváltozás lehetséges forgatókönyvei és az azokhoz kapcsolódó hatásokról számos forgatókönyv.

Az éghajlat globális alakulásával párhuzamosan egyértelmű változások mutathatók ki a hazai hőmérsékleti és csapadékviszonyokban. A 2.4 ábrán egyértelműen látszik, hogy az utóbbi három évtized során (1975-2004) a napi maximumhőmérséklet (legmagasabb nappali hőmérséklet) drámai mértékben, 2-3 Celsius fokkal emelkedett. Ugyancsak egyértelmű az éves csapadékmennyiség csökkenő tendenciája, amit jól kifejez az a tény is, hogy a legszárazabb 20 évből 6 év (30 %) az 1990 utáni időszakból szerepel (ld.ábra). A véletlen arány itt 16 % lenne, vagyis a nagyon száraz évek aránya csaknem kétszer gyakoribb annál, mint amire változatlan éghajlat mellett számíthatnánk.omszmult.gif

z Európai Unió PRUDENCE programja által lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország (Kárpát-medence) térségére a hőmérséklet és a csapadék várható alakulását részletesebben becsüljük a 2071-2100 időszakra. Az üvegházhatású gázok legnagyobb légköri koncentráció-növekedését feltételező forgatókönyvön alapuló eredmények alapján megállapítható, hogy minden évszakra egyértelmű melegedés várható, amelynek mértéke az 1961-90-es évek átlagához képest nyáron a legnagyobb: 4-5°C, tavasszal a legkisebb: 3-3,5°C. A csapadékösszegek változásának várható tendenciája nem minden évszakban azonos előjelű. Nyáron (és kisebb mértékben ősszel) a csapadék csökkenése, míg télen (és kisebb mértékben tavasszal) a csapadék növekedése várható. Mind nyáron, mind télen a csapadékváltozás mértéke meghaladhatja akár a 30-35%-ot. A nagycsapadékos jelenségek száma várhatóan a jövőben nő, míg a kis csapadékkal járó jelenségek csökkenő tendenciát mutatnak.

A hazánkra előre jelzett változások a természetes ökoszisztémákat, a természetes élőhelyeket, az erdőállományokat, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és az emberi egészséget egyaránt érintik. Az IPCC jelentés készítői azzal számolnak, hogy a magyarországi folyók évtizedeken belül nyaranta akár a jelenleg szokásos szint felére apadhatnak. A talajvíz megfelelő utánpótlás híján süllyedni fog, főként a völgyekben és az alacsonyabb területeken, például az Alföldön. A záporok ugyanakkor gyakoribbá válnak, ami miatt nő a hirtelen árhullámok kockázata. Az emberi egészséget közvetlenül is érinti az éghajlatváltozás: nagy bizonyossággal növekszik a meleg, különösen a hőhullámok okozta halálesetek száma. A felmelegedéssel összefüggésben egyre több kórokozó is megjelenik - a kullancsok elterjedése például már ennek a folyamatnak az előjele. Továbbá a tudósok rámutattak arra is, hogy az 1980-1999-es időszak globális átlaghőmérsékletéhez képest 1,5-2,5°C-os hőmérséklet-emelkedés 20-30 százalékkal tizedelheti meg a biológiai sokféleséget kontinensünkön.

kapcsolódó információk