Keresés:  OK    |    RSS Feed RSS    |   ENGLISH
főoldal  »  Klímavédelem

Mi a klímaváltozás?

Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása a levegő gázkoncentrációjának folyamatos növekedése, ami a fosszilis tüzelőanyagok - földgáz, kőolaj, szén) - használatából, vagy a vegetáció elégetéséből - erdőégetés, fatüzelés - ered. A mind több gáz okozza a Föld hő visszatartó képességének növekedését, ami hosszabb távon globális klímaváltozáshoz vezethet.

További információ >>

 

A klímapolitika hat alapkérdése

 1. Mi változott és mihez képest?

A légkör összetétele, a Föld hőmérséklete, a hó- és jégtakaró kiterjedése, a tengerek vízszintje, a légköri áramlások rendszere, a csapadék mennyisége, térbeli és időbeli eloszlása, számos időjárási szélsőség gyakorisága és erőssége bizonyítottan módosultak. A változások Európában a földi átlagnál erősebbek, ezen belül Észak- és Dél-Európa hőmérsékletváltozásai eltérő mértékűek, csapadékváltozásai pedig ellentétesek. Hazánk télen az északi (erős melegedés, kis csapadéktöbblet), nyáron a déli (erős melegedés, egyértelmű csapadékcsökkenés) változásokkal mutat párhuzamot.

 2. Biztosan az ember okozta a változásokat?

A 20. század második felében végbement mintegy fél Celsius fokos melegedés nagy valószínűséggel emberi eredetű, s gyakorlatilag kizárható a tisztán belső ingadozás, mint magyarázat. Annak a kettős hibának a valószínűsége, hogy valamilyen más, eddig nem ismert külső tényező okozott volna ekkora változást, miközben minden modellszámítás erősen túlbecsülte volna az üvegházhatású gázok szerepét, az IPCC 2007-es becslése szerint legfeljebb 10 %.

 3. Mi várható a jövőben?

A világ gazdasági és társadalmi fejlődése, valamint a földi éghajlat érzékenységének tudományos bizonytalanságai 1,1-6,4 oC között határozzák meg a 2100-ra várható melegedést (1981-2000-hez képest). Sőt, ha sikerülne megőrizni az ezredforduló légköri összetételét, mintegy fél fokos melegedés akkor is bekövetkezne, a korábbi évtizedek kibocsátásai miatt. E változások a jövőben is módosítják a hozzáférhető napenergia és a csapadék alakulását, s igen összetett módon a szélsőségek gyakoriságát, erősségét. Hazánkban e változások a vízmérleg egyértelmű romlásához vezetnek.

 

4. Kell-e mindezt korlátozni?

Az éghajlat változásai a Föld különböző térségeit eltérő módon érintik. A hátrányok mellett a klímaváltozásnak bizonyos térségekben lesznek kedvező hatásai is. A földi hőmérséklet két oC-ot meghaladó emelkedésének (s ebből ¾ fok már bekövetkezett!) azonban olyan, elhúzódó, illetve ugrásszerű következményei lehetnek, amelyek minden ország számára hátrányosak, s amelyeket később már nem lehet visszafordítani. Ilyenek a tengerszint évszázadokig folytatódó emelkedése, a grönlandi jéghátság, illetve a nyugat-Antarktiszi jéghátság víz alatti részének megolvadása, vagy az óceáni szállítószalag legyengülése miatti, jelentős éghajlati átrendeződés. Ezek, valamint a föld nagy részén, így eredőjében hazánkban is hátrányos következmények miatt mindenképpen részt kell vállalnunk a klímaváltozás korlátozásában.

 5. Lehet-e még korlátozni?

Ahhoz, hogy 2-2,5 C globális átlaghőmérséklet emelkedési szinten korlátozzuk az éghajlatváltozást, 2050-re a globális üvegházhatású gáz kibocsátásokat az 1990-es szinthez képest felére kell visszaszorítani. Ez a fejlett ipari országoktól 60-90 %-os kibocsátás-csökkentést igényel arra az időre. Az ehhez vezető úton 2020-ra az 1990-es kibocsátási szint alá kell csökkennie a fejlett ipari országok kibocsátásának 20-30 %-al. Ez az a minimális korlátozási szükséglet, amely a veszélyes éghajlatváltozás elkerüléséhez kell.

 

6. Kell-e alkalmazkodni?

Az éghajlat változásai módosítják a legtöbb természeti-gazdasági rendszer működési-, sőt létfeltételeit. Ilyen rendszerek: a vízkészletek; a tengeri és a tengerparti rendszerek; a hegyi és szubarktikus régiók; az erdők, cserjés területek és a rétek; mocsaras, vizes területek és a vízi ökoszisztémák; a biodiverzitás, a mezőgazdaság és a halászat; az energia és közlekedés; a turizmus és a pihenés; a vagyonbiztosítás és az emberi egészség. Az alkalmazkodáshoz magához is idő kell azonban, nem beszélve azokról a lehetőségekről, amelyek a lassú változás hatásainak optimalizálása (a veszteségek csökkentése és az előnyök kihasználása) mellett, előnyösek a mindenkor bekövetkező időjárási szélsőségek és havi, szezonális anomáliákkal szembeni védekezés szempontjából is..

További információ >>